A győri vasutas természetjárók legelső szakosztályának létrehozásában, majd a helyi vasutas turistaélet megszervezésében és fellendítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett leghíresebb természetjárónk Józsa Laci bácsi, aki 1959-től 1993-ban bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a tisztséget.

A közel 7 évtizeddel ezelőtt alapított, 1946 áprilisában megalakult turistacsoport elnevezése még „Győri Vasutas Turista Szakosztály” volt. Az alapító tagok között már ott volt Józsa László is, aki társaival együtt szervezte a győri vasutas természetjárást.

1959-ben a turisták Józsa László alapító tagot választották a szakosztály elnökének. „Laci bácsi” ezekben az időkben már a vasutas természetjárók egyik legsikeresebb és legtapasztaltabb túrázója lett. A kiváló sportember a szervezett turistamozgalom fellendítése érdekében végzett tevékenységéért számos elismerésben részesült. Azon kevesek közé tartozik, akik „aranykoszorús természetjáró”, „aranyjelvényes túravezető” címmel is rendelkeztek. Az erdők és a természet védelme érdekében kifejtett kimagasló és példamutató tevékenységéért a „Társadalmi Erdei Szolgálat” oklevelét kapta. Józsa Lászlónak az OTSH főtitkára aranyjelvényes túravezetői címet adományozott 1984-ben. Szakosztályunk az ő vezetése alatt sok új túraútvonalat létesített, felújított vagy átfestett. Egy időben az „Országos Kék Túra” Ötvös vasútállomás – Sümeg közötti szakaszát is ők gondozták.

A 80-as években a szakosztály vezetőségében Józsa László szakosztályelnök mellett helyettesként Horváth Gábor tevékenykedett, túrafelelős Szabó István, technikai felelős Oth Alfréd, versenyfelelős Pánczél Csaba és a szakosztály intézője Józsa Lászlóné volt. A MÁV-DAC egyesület alakulásának 75. évfordulója tiszteletére – 1987-ben – a szakosztály 4 tagja (köztük „Laci bácsi”) teljesítette a legnagyobb lélegzetű túramozgalom, az „Országos Kék Túra” akkoriban közel 1000 km hosszú útvonalát.

Józsa László a rendszerváltás után a győri cserkészélet újraszervezésében is odaadóan közreműködött.

Még 1933-ban részt vett a híres Gödöllői Jamboree-n.

1934. április 10-én lett Székesfehérváron (akkor a győri csapatok a székesfehérvári cserkészkerülethez tartoztak!) cserkész-segédtiszt.

1990-ben oroszlánrészt vállalt a győri cserkészcsapatok ujjászervezésében:

450. sz. Pálffy Miklós vízi cserkész csapat,

459. sz. Győry Vilmos cserkészcsapat az evangélikusoknál,

462. sz. Bisinger József cserkészcsapat Szigetben,

472. sz. Skultéty cserkészcsapat Újvárosban,

701. sz. Árpádházi Szent Erzsébet lánycserkészcsapat,

702. sz. Kanizsai Orsolya cserkészcsapat Révfaluban,

703. sz. báró Apor Vilmos öregcserkészcsapat,

708. sz. Rómer Flóris cserkészcsapat Révfaluban.

Mivel a cserkészcsapatok többségének nem volt fenntartó testülete (akkoriban ezt alig valamely szervezet merte vállalni), létrehozta az Öregcserkész Baráti Kört és az vállalta fel jó néhány cserkészcsapat-fenntartását.

1990 őszén cserkészkiállítást szervezett a káptalandombi Egyházmegyei Kincstár és Könyvár épületében, melyen egyrészt a feloszlatás (1948) előtti győri cserkészélet emlékeit, másrészt az akkoriban újjáalakuló csapatok kezdeti lépéseit láthatták az érdeklődők.

1992. február 1-én a győri Cserkészkerület tiszteletbeli elnökévé választotta. Idős kora miatt lett „csak” tiszteletbeli elnök, mert a valódi elnöknek sok dolga volt az akkor mintegy 20 csapatból álló kerület ügyeinek intézésével.

1992. április 26-án a kerületi elnökség javaslatára a Magyar Cserkészszövetségtől megkapta a Cserkészet Újjáalakításáért emlékérmet – ezt országosan csak kb. 70-en kapták meg!

1993. március 13-án részt vett a Ménfőn megrendezett kerületi cserkésztalálkozón (111 résztvevő cserkész), és az ún. „forgószínpadon” (hét helyen voltak előadások, bemutatók, játékok és a résztvevők 7 csoportja körbejárta a helyszíneket, mindenütt 20-20 percet eltöltve) az 1933-as Gödöllői Jamboree-ről tartott fényképek bemutatásával tarkított előadást.

1993-ban országos elismerésként a legmagasabb turista kitüntetésben részesült: Dr. Téry Ödön emlékérmet kapott. Sajnos a díjat átvenni személyesen már nem tudta megromlott egészségi állapota miatt. 85 éves korában a halál elragadta köreinkből.

1993. december 11-én volt a temetése a csanaki temetőben, melyen sok turista- és cserkésztársa vett részt. Koporsója mellett a misén és a temetésen is cserkészlányok álltak őrséget.

A Ravazd melletti Cserkészparkot a tisztelet jeléül róla nevezték el Józsa László Cserkészparknak, jelképes sírja is itt áll.

1995. május 20-tól évente együtt emlékeznek meg róla a győri természetjárók és a győri cserkészek a Cserkészparkban. Ez a megemlékezés 1995-től 2003-ig egy kb. 24 km-es emléktúrát jelentett a ravazdi cserkészparktól a csanaki temetőben található sírjáig. 2004-től az emléktúrát pontkereső tájékozódási verseny váltotta fel, mert az útvonal az idősebb résztvevőknek túl hosszú volt.

Az 1995-ös emléktúrán írták a cserkész-résztvevők a „Százados úr, seje-haj” dallamára a következő „cserkész-nótát”:

Laci bácsi seje-haj, Laci bácsi hetven éve cserkész lett.

Pár év múlva seje-haj, csapatába már őrsöt is vezetett.

Úgy érezte, szép élet a víg cserkészélet,

Hisz a cserkész seje-haj, minden évben táborozni is mehet.

Laci bácsi seje-haj, Jamboree-ra Gödöllőre is elment.

A jamboree-n seje-haj, a jamboree-n sok új barátot szerzett.

Felnőttkorban segédtisztként is cserkészkedett,

Amíg aztán seje-haj, negyvennyolcban. a cserkészetnek vége lett.

Laci bácsi seje-haj, nyugdíjasként is mindent elkövetett,

Hogy itt Győrben seje-haj, hogy itt Győrben újra legyen cserkészet.

Baráti kört s nyolc cserkészcsapatot szervezett,

Laci bácsi köszönjük, hogy újra van városunkban cserkészet.