GYAKORLATI TUDNIVALÓK KERÉKPÁROS TÚRÁKHOZ
A túrák során a KRESZ(A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 54. §)előírásainak betartása kötelező!
Felszerelés
– Kerékpáros sisak;
– Esővédő ruha;
– Sebkötöző csomag;
– Láthatósági mellény;
– Világítás;
– Kerékpár javító készlet;
– Tartalék gumibelső;
– Kerékpárra szerelt kulacstartó;
– Megfelelően rögzített csomagtartó.
Csak átvizsgált, felkészített és jól beállított kerékpárral érdemes elindulni!
Ruházat
Az alsónemű varrása ne essen a fenék és a nyereg közé.
Öltözködjünk rétegesen, mert könnyű megizzadni, és utána összeszedni egy jó kis megfázást.
A felsőruházat olyan legyen, hogy eltakarja, befedje a derekat.
A ruházat könnyen vezesse el az izzadságot, gyorsan száradó legyen és ne dörzsölje a testet.
Váltás száraz ruházat mindig legyen kéznél.
Meleg ruházat még a legnagyobb hőségben is ajánlott.
A megfázás megelőzése érdekében széldzseki legyen a csomagban.
Zárt, erős talpú, jól szellőző cipő használata javasolt.
A nadrág szabása olyan legyen, hogy ne szorítsa el a hasat, ne akadályozza a légzést.
A táskán belül célszerű, mindent külön nylonzacskóba csomagolva szállítani, mert sajnos a táskák többsége előbb-utóbb átázik.
Egyéb hasznosságok
A túra során jelentkező folyamatos terhelés elviselése miatt fontos a fizikai és a szellemi felkészülés a túrára: ehhez sok mozgás és sok nyeregben töltött idő kell (A fenékizmokat, ülőgumókat szoktatni kell a nyereghez.).
A túra során és a felkészülés alatt is elegendő energiát, folyadékot, fehérjét, vitamint, ásványi anyagot, és pihenést kell biztosítani a szervezetnek!
Sok folyadék (Ami szénsavmentes ásványvíz, vagy rostos ital esetleg forrásvíz legyen!), fogyasztása a túrák alatt elengedhetetlen, ezzel pótolva a fokozott izzadás miatt elpárologtatott folyadékot.
A felkészülés és a túra alatt is a lassan felszívódó szénhidrátban, fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban gazdag ételeket kell előnyben részesíteni!
A túra során töltsenek el bennünket a pozitív gondolatok (Gyönyörködjünk a tájban, élvezzük a szabadságot!), mert ezzel is könnyebben elviselhetőek a fizikai megterhelésből adódó nehézségek!
Olyan ételeket kell fogyasztani, amiket amúgy is javasolnak az egészséges élethez, és szeretsz is. Tehát kerülni kell a zsíros, telítettséget okozó ételeket!
A túra során ne hagyjuk, hogy megéhezzünk, ezért többször táplálkozzunk, kis adagokat fogyasztva.
Mikor már nagyon, de nagyon kellene valami hideget inni, állj meg az első településen és igyál egy korsó hideg sört. Hideg is, folyadék is, ásványi anyagok és vitaminok is vannak benne, pár kalóriát is kap a szervezeted, pihensz is!
Fékezési technika:Kerékpárral a két féket együtt kell használni, csak az első fék használata esetén ugyanis könnyen fejre állhatunk. Fékezés során lehetőleg el kell kerülnünk a kerekek blokkolását, azaz a kerék csúszását a burkolaton, mert a csúszó kerék kevésbé lassít, mint a fékezett, de még tapadó kerék.
Vészfékezéskor lehetőleg csússzunk hátra a nyeregben, merevítsük ki a karunkat, és mindkét fékkel intenzíven fékezzünk. Ha a biciklin van teleszkóp, akkor a fékerőt csak fokozatosan növeljük, ellenkező esetben orra bukunk. Ha a hátsó kerék megcsúszik, csökkentsük a fékerőt! Így elkerülhető a két leggyakoribb hiba, az első kerék blokkolása és a hátsó megcsúszása.
Lejtőn való haladáskor a fékezni akkor biztonságos, ha felváltva használjuk az első és a hátsó fékeket (Ügyelve arra, hogy valamelyik fék hatása érvényesüljön) megelőzve a fékek felmelegedését, mert így hatástalanná válnak.
Erdei utakon, köves utakon (Akár emelkedőn, akár lejtőn haladunk.) fokozottan vigyázni kell, mert a kövek, a gyökerek miatt csökkenhet a kerekek tapadása, ami előbb- utóbb bukáshoz vezethet. Különösen nedves talajon, és esős időben kell vigyázni!
Az úton való haladáskor számolni kell azzal, hogy esős időben a vizes fékek hatásfoka jelentősen lecsökken, ezért megnövekszik a fékút!
Kanyarvétel:Fékezni a kanyarodás megkezdése előtt kell. A kanyarodás alatti fékezés a kerék megcsúszásához és eséshez vezethet. Éles kanyarvételnél ügyeljünk arra, hogy a kanyar felőli pedál legyen felül, ellenkező esetben az leérhet, és ez többnyire eséssel végződik.
A kanyarodásnál figyelni kell még a lejtő meredekségére, az útfelület minőségére is az esés elkerülése érdekében.
A Túrák során a KRESZ (A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 54. §) előírásainak betartása kötelező!
Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok
54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.
(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.
(6) A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson
a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és
b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés b) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok – a quad és a mopedautó kivételével – közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy
a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,
b) kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni
nem szabad.
(9) A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte.
(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
A Nemzeti Fejlesztési Miniszter 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelete a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról
Megjelent a M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2013. évi 200. számában.
10. §
Az MR. 116. §- a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közúti közlekedésben részt vevő kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
116. §
(1)A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fék-szerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és
g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ– EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumi-abroncsokon.
(2)Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzem-módú is lehet.
(3)A kerékpárt fel szabad szerelni
a) oldalán borostyánsárga,
b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel, továbbá
c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor vissza-hajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.
(4)A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben – olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja – 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(5)A kettőnél több kerekű és 0, 80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés
d)– f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0, 15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0, 60 méternél közelebb nem lehetnek.
(6)A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött
közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.
Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.
(7)A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0, 70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).
(8)A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0, 35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú – a pótkocsira előírt – fényvisszaverővel,
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.
(9)Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
(10)A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0, 35 méter és legfeljebb 0, 90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.
(11)Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
(12)A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja meg-engedett.
(13)A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0, 35 méternél közelebb, és az úttesttől 2, 00 méternél távolabb ne legyenek,
b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0, 35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2, 00 méternél távolabb ne legyenek,
c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0, 35 méternél közelebb, és az úttesttől 0, 90 méternél távolabb ne legyenek,
d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fény-visszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0, 10–0, 15 méter legyen,
e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0, 30–0, 40 méterre és az úttest szintjétől 0, 35–0, 90 méterre legyen.”
Virág Lajos
túravezető